Siófok






Siófok


Nagyításhoz kattintson a képre!Siófok a Balaton keleti medencéjének közepén, a Sió-csatorna torkolatánál fekszik. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorok határolják. A város Somogy megyéhez tartozik. A déli Balaton-part 70 km-es szakaszából 17 kilométert foglal el.




Siófok neve hallatán szinte minden esetben más-más élmény, emlék éled újra a fejekben. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ez a város izgalmas, érdekes és sokszínű.




LÁTNIVALÓK





A Siófoki Kikötő


Igen érdekes látnivaló a Siófoki Kikötő, ahonnan a menetrendi sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a Balatonon. A kikötő épülete előtti parkban áll a balatoni gőzhajózás 100., 125. és 150. jubileumára felállított emlékmű. Északi szélén áll Vilt Tibor Balatoni sellő című szobra. A mellette lévő parkban található Siófok régi nevezetessége, a rózsakert, amely ismét feléledni látszik a gondos kertészek munkája nyomán. A hagyományos Balatonátúszó versenyek célja is itt van, ezért 1997-ben Siófok városa az első balatonátúszó, Szekrényessy Kálmán emlékére mészkőszobrot állított e helyre. A parkban tovább sétálva láthatjuk Somogyi József Halászok (1971), nem messze tôle pedig Varga Tamás: Karinthy (1997) szobrát.


Meteorológiai Obszervatórium


A nyugati mólónál van a vitorláskikötő, valamint a város egyik jellegzetes épülete, a Meteorológiai Obszervatórium, ahonnan az egész Balaton környéke az első viharjelzést kapja. Az állomás udvarát Borsos Miklós szobra, az Uránia díszíti.


Thanhoffer-villa


A Petőfi sétány közepén található a Thanhoffer villa (Horthy Miklós egykori főhadiszállása), amelyben jelenleg nyilvános könyvtár működik.


Krúdy-villa


Az író ebben a házban töltötte 1914-től 1919-ig minden nyarát. Krúdy Gyulát egyébként egész életére szóló emlék kötötte Siófokhoz, ahol nyaranta Várady Gyula, Siófok fürdőtelep egykori bérlőjének vendége volt. Itt ismerte és szerette meg a nála 21 évvel fiatalabb Várady Rózsa Zsuzsát, akit később feleségül is vett.







Víztorony


Siófok központjában a Szabadság téren magasodik a 45 m-es Víztorony, amely a város egyik jellegzetes épülete. Guth Árpád és Gergely Jenő tervei szerint épült 1912-ben.








Plébánia-templom


Siófok középületei közül kiemelkedik a neoromán Plébánia-templom, amely 1903-ban épült. Bejárati ajtaja felett Muzsinszki Nagy Endre, nemzetközi hírű festőművész alkotása látható. A templom neoklasszicista stációképeit Büky Béla, míg a diadalívet, amelynek közepén Patrona Hungariae trónol és fogadja a magyar szentek hódolatát, Leszkovszky György festményei teszik lenyűgözővé. A templom üvegfestményei Róth Miksa műhelyében készültek. Az épület szentélyét a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései alapján 1980-ban Osztie György színtervei szerint alakították át. A pasztoforium Madarassy István ötvösművész munkája. A főoltár mögött látható egy XVII. századi tiroli mester nagyszerű alkotása, a fejét jobbra hajtó szakállas, töviskoronás Krisztus. A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája.


Evangélikus templom


Az Oulu parkban (Oulu, Siófok finn testvérvárosa) található a Makovecz Imre Ybl-díjas építészmérnök által tervezett Evangélikus templom. Ez a négykapus, fölfelé tájolt, 120 férőhelyes, 80 százalékban faszerkezetű építmény nemcsak a város, de az ország legszebb és legmodernebb evangélikus temploma.






Vendég-ház


A Fő utcában a Sió bal partján, egészen a híd közelében áll egy XVIII. században épült Vendég-ház, későbbi nevén Fogas és Borharapó. A belváros egyik legértékesebb építészeti öröksége ez a tornácos, nyitott folyosós barokk épület.




A VÁROS NEVEZETESSÉGE



Ezüstpart


A Sió másik oldalán Zamárdi fele haladva az ún. Ezüstparton vagyunk, ahol modern üdülők, szállodák épültek, lehetővé téve sok ezer ember üdülését. A tízemeletes épület északi oldala előtt a strandon helyezték el Marton László "Női torzó" című szobrát.


FÜRDŐKULTÚRA



Siófok közel 15 kilométeres partszakaszán több fizetős strand, igyenes strand és ingyenesen fürdésre használható szabad partfelület található. Az alábbiakban a jelentősebb fürdőhelyeket vesszük sorra.


Nagystrand


A város közepén, a Petőfi sétány mellett található Nagystrand nemcsak a Balaton, hanem az ország leglátogatottabb strandja is. Területe több mint 8 hektár, befogadóképessége 13 000 fő. A Nagystrand keleti oldalán 2005. tavaszán fejeződött be a mederkotrás és a kinyert anyag felhasználásával egy homokos partszakasz, homokföveny kialakítása, amely főleg a kisgyermekes családok számára újabb vonzerőt jelent. Napközben fizetőstrandként működik, este hét órától hajnalig élménypark jellegű szórakoztató központ. Itt található a Coke CLub, amely főleg a fiatalok körében nagyon ismert, és közkedvelt. Nap, mint nap változatos programok, sportolási lehetőségek várják a közönséget, az esti órákban az ország legnépszerűbb előadóinak és zenekarainak közreműködésével ingyenesen látogatható könnyűzenei koncertek vannak.


Gamásza strand


Siófok keleti szélén, a világosi magaspart alatt, a város határától mintegy 100 méterre található. Megközelíteni legegyszerűbben a balatonvilágosi vasútállomástól - a Zrínyi utcába lefordulva, s onnan Siófok felé -, vagy Siófokról a parti úton kelet felé haladva a Baross utcán - régi nevén Latinka Sándor utca. A mintegy 100-150 méter hosszúságú, 50 méter szélességű területen a pázsitot részben fák árnyékolják. A strandon vízimentő működik. A környék zártsága miatt elsősorban a közelben élők, nyaralók használják.


Siófok - Sóstói strand


A Gamászai strandtól 1,5-2 kilométer távolságra találjuk a város egyik legnagyobb fizetős fürdőjét. A bejárata közvetlenül a parti útról nyílik. A bejárat mellett és a strandon több üzlet, kölcsönző és más szolgáltató működik. Közvetlenül a bejárat mellett internet kávézó található, amely főszezonban csak reggel 6 és 8 óra között zár be a takarítás idejére. A gépeken szabadon használható az USB port, lehetőség van CD írásra. A strandon minden kényelmi szolgáltatás, illetve nagy csúszda, több sportpálya és játszóterület is található.


Siófok-Balatonszabadi - szabad strand


A Siófok felé tovább haladva, a Sóstói strandtól mintegy ezer-háromszáz méterre, a balatonszabadi vasútállomásnál találjuk a környék népszerű ingyenes fürdőhelyét. Közvetlenül a parti út mellett fekszik a egy kb. 200 méter hosszú, 15-30 méter széles nyitott, pázsitos terület, ahonnan néhány lejáró vezet a vízbe. A pázsit gondozott, de a viszonylag forgalmas út miatt csak azoknak ajánlják, akiket egy kis zaj nem zavar.


Siófok - Újhelyi strand


A Sió-csatorna hídja után, az Erkel utcából jobbra letérve, a Betlen Gábor utca végén találjuk az Újhelyi strandot. A strandon öltözők, zuhanyzók, ingyenes illemhelyek, büfék, kölcsönzők működnek, 2006-ban napi 300 forintért (plusz letét) akár értékmegőrzőt is használhattak a fürdőzők. A strandon csúszda is van. Járművel parkolni a strand előtti út két oldalán ingyenesen lehet.


Siófok - Ezüstparti szabad strand


A parton a Deák Ferenc sétányon Zamárdi irányába tovább haladva 500 méter megtétele után megkezdődik egy hosszú szabad strand, amit néhol üdülők, más magánterületek szakítanak meg. Több helyen vendéglátó "szigeteket", WC-ket találunk. Kiépített sportpályák és gyerekeknek kialakított játszóerek is vannak. A széles parti sáv pázsitja viszonylag gondozottnak tűnt, amikor arra jártunk.


JELLEMZŐ PROGRAMOK

Tavaszi fesztivál
Balatoni szezonnyitó
Aranykagyló Fólklórfesztivál
Sió-Miss Balaton Szépségverseny
A Bor és Kenyér Ünnepe
Nemzetközi Tojásfesztivál
Siófok Város Napja


KULTÚRA



Kálmán Imre Emlékház


A Kálmán Imre Emlékház hűen reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. Egykori szülőháza ma a város múzeuma, melyben látható például a mester zongorája, számos használati tárgya, eredeti kottái. A múzeum bemutatja Kálmán Imrét, hiteles pályaképet ad gyermekkoráról s az itt töltött tanulóéveiről. Külön erénye a kiállításnak, hogy a századforduló hangulatát idézve, kortörténetileg hiteles környezetben mutatja be anyagát. A kiállítás kitér a Siófoktól távol töltött évekre is, bemutatva, hogy a zeneszerző sikeres pályafutásának csúcsán sem szakította meg kapcsolatait szülővárosával.


Kálmán Imre Kulturális Központ


A siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ a város legnagyobb közművelődési intézménye. Siófok központjában, a Víztorony mellett, a 2006-ban átépített Fő téren található. Az intézmény előtt a világhírű szobrászművész, Varga Imre szoborparkja áll. Az épület bejárata előtt a város jeles szülöttének, Kálmán Imrének a mellszobra fogadja a látogatókat. A központ 482 férőhelyes, légkondicionált színháztermével a térség legnagyobb művelődési intézményének számít. A Kulturális Központ alkalmas színházi produkciók, kulturális bemutatók és konferenciák rendezésére. Ősztől tavaszig a városi polgárság kulturális igényeit szolgálja, a nyári idegenforgalmi szezonban - valamint elő-és utószezonban - a magyar és külföldi vendégeknek egyaránt nyújt kulturális kínálatot.


Ásványmúzeum


Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye 1986 júniusa óta látogatható Siófok centrumában,a Kálmán sétány 10. alatt. A Kövecses-Varga Lajos által létrehozott, államilag védett gyűjtemény kiállítótáróiban mintegy 3000 ásványt csodálhatnak meg a látogatók. Helyszűke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt, amelyeket öt teremben lhelyeztek el, ezek: Magyarország, a Nagyvilág, a Felvidék, Kapnikbánya és egyéb erdélyi pl.: óradnai, nagybányai, felsőbányai ásványok. Az Erdély területéről származó ˝bányavirágokat˝ tekintve bizonyára az egész Földön nincs teljesebb magánkollekció.


Tojásmúzeum


A Tojásművészeti Kiállítás a Dél-Balatoni Kulturális Központban 2003. októberében nyílt meg a tojás világnapján,­ az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként. A szervezők ezzel az időszakos kiállítással kívánták megalapozni az állandó tojásművészeti központ kialakítását.


A kiállításon különböző dísztojások láthatók, amelyeken nem csak a népművészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, hanem az újabbnál újabb kreatív díszítő formák is.


Rádiós Hírközlési Múzeum


Fiatalok és idősek napi szinten kerülnek kapcsolatba a hírközléssel, például internetes levelezés közben. A múzeumot társadalmi összefogással teremtették meg és társadalmi munkában üzemeltetik. Belépődíj nincs.


Galériák


Jordán Galéria
Siófok Galéria
Szilfa Galéria




Siófok látnivalói képekben:
http://www.panoramio.com/user/3568517/tags/Siofok

Vártúra a Balaton északi partján


Az időjárás miatt ugyan legtöbbünket nehéz elmozdítani a vízparttól, de ha a Balaton északi partján töltjük a szabadságunkat érdemes egyetlen napot feláldozni és ellátogatni a közelben lévő várak némelyikéhez.




Csesznek
Bár a magyarországi várak többségéhez hasonlóan a Bakonyban található erődítmények legnagyobb része is romos állapotban, időnként alig felismerhetően maradt az utókorra, a Balaton északi oldalán található hegyvonulatok várakban kifejezetten gazdagnak számítanak. Ennek oka, hogy a Bakony mindig is nagy stratégiai jelentősséggel bírt, s a Balaton közelsége, valamint az egykoron legendás sűrű bakonyi rengetegnek köszönhetően jól védhető helyeket találtak itt az építők.
A Bakonyhoz több jeles történelmi esemény és számos nagy csata is kötődik, köztük talán a leghíresebb István király és Koppány csatája. A terület nagy része ugyanis Koppány uradalmához tartozott, e tényt még ma is jelzi például a Bakonykoppány településnév. Mikor István király Esztergomból Koppány hadai ellen indult, Pannonhalmán fogadalmat tett, hogy győzelme esetén a lázadó birtokainak közel egytizedét Szent Márton pannonhalmi monostorának adja. Így került Bakonybél a bencések birtokába, István pedig a legyőzött vezér egyik utolsó fellegvárában felépíttette a bakonybéli kolostort.
A bakonyi várak közül az egyik legimpozánsabb a vélhetően a tatárjárás utáni évtizedekben épült cseszneki vár. A várhoz Veszprém felől a 82-es számú úton az eplényi sípályák mellett elhaladva, Zircen keresztül juthatunk el. A faluból félórás séta keretében kapaszkodhatunk föl a várhegyre.

Forrás: MTI

A vár és környéke a Csák nemzetség uradalmához tartozott, s első írásos említése 1234-ből maradt ránk. A vár később Cseszneki János, majd Garai Miklós tulajdonában is volt, s időről időre a királyi várak sorába is tartozott. Mátyás király a várat a Szapolyai családnak adományozta. A török hódoltság idején Veszprém eleste után 1552-ben Csesznek végvár lett, s az erődítményt a török sereg eredménytelenül ostromolta, de miután 1594-ben Győr is török kézre került, a cseszneki őrség harc nélkül feladta a várat.
A 17. század elején a vár meghódolt Bocskainak, később pedig a császári seregek és magyar nemesek tulajdonlásai követték egymást. A Rákóczi szabadságharc idején elfoglalták a felkelők, majd a szatmári békekötés után a hadi jelentőségét vesztett vár az Esterházy család kezén marad. A cseszneki vár azon kevés magyarországi erődítmény közé tartozik, amelyeket nem a császári csapatok romboltak le: a várral 1820-ban egy villámcsapás okozta tűzvész végzett, majd pedig fokozatosan romlásnak indult.
A várból viszonylag nagy összefüggő és látványos részt sikerült megőriznie a régészeknek. A külső várkapu és várfal ugyan már csak nyomokban fedezhető fel, a kétemeletes palota két vége ugyanakkor megmaradt. A várban folyamatosan zajlanak a feltáró munkálatok, amelyek 1967-ben indultak meg, s megtörténtek az állagvédelmi munkák, hogy 1990-től újabb fordulatot vegyen az ügy. A vár kezelését a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vette át, üzemeltetését pedig az új "várkapitány", Nagy Ferenc vállalta magára. Újabb nagy lökést a Széchenyi-terv várrekonstrukciós programja adott, a támogatás elnyerésével megkezdődhetett a teljes helyreállítás és a hasznosítás megvalósítása.
A felújítás alapkoncepciója az, hogy azokon a helyeken, ahol az egykori szerkezetek (födémek, nyílások) hitelesen rekonstruálhatók, zárt, fedett tereket hozzanak létre úgy, hogy a festői rom külső képe alig változzék. Azokon a helyeken azonban, ahol a lepusztulás mértéke nem enged meg hiteles rekonstrukciót, csak a meglévő romok konzerválására szorítkoznak.
A cseszneki vár felújítását nyolc ütemben valósítják meg. A első lépésként megvalósult az alsóvárig terjedő közműfektetési munka és a felvezető út helyreállítása, majd következtek az alsókapu rekonstrukciós munkák és a vár zárhatóságát biztosító felfalazások. A teljes helyreállítás befejezése - a pénzügyi fedezet függvényében - 4-5 év múlva várható.

Csobánc
Ugyan földrajzilag nem a Bakonyhoz, hanem a tapolcai-medencéhez tartozik, mégis megér egy kis kitérőt a Balatontól alig néhány kilométerre magasodó bazaltkúpon álló Csobánc vára, Tapolcától dél-keletre, Gyulakeszi község határában.
A 376 méter magas hegyen álló kisméretű vár legrégebbi része - a többemeletes öregtorony - a 13. század elejéről származik. A lakótorony körül fokozatosan több évszázad alatt épült ki és vált teljessé a vár: utolsó elemeit 1490 körül emelte Leányfalusi Ágoston, somlói várnagy.
Forrás: MTI

A Csobánc környékén már a honfoglalás idején is éltek emberek, a területet ugyanis Lád és Vérbulcsú vezérek szállták meg. Később a terület birtokosai szőlőt telepítettek a hegyre, s egy kőház is állt itt, ami feltehetően a későbbi vár őse lehetett.
A Várak.hu ismertetőjéből kiderül, hogy a vár első említése 1272-ből származik, de tulajdonosa nem ismert. 1300-tól kezdve a Rátót nemzetségből származó Gyulaffyaké lett az erődítmény, akik közel 400 évig birtokolták azt. A végvárak sorába 1543-ban került, de a törökök eredménytelenül ostromolták. A Gyulaffy család a drinápolyi békekötés miatt csalódott, Dobó István vezette magyar vezérek oldalára állt, akik az Erdélyhez való csatlakozást tűzték ki célul. Az összesküvés elbukott, a résztvevőknek - így Csobánc birtokosainak is - Erdélybe kellett menekülniük. Ennek ellenére a vár továbbra is a család kezén maradhatott. Tőlük a 17. század végén Esterházy Pál vásárolta meg az erődítményt, aki felújíttatta a falakat.
A Rákóczi vezette szabadságharc idején a vár a felkelők utánpótlási központja lett. A császár ostromoltatta az erősséget, de az sikeresen ellenállt. A kurucok végül 1709-ben vonultak ki a várból, amely ezután pusztulásnak indult.
A vár az egyik legkedveltebb kirándulóhely a Balaton északi partján. A vár állagmegóvását jelenleg a Csobánc Váráért Alapítvány szervezi, - írja a Múlt-kor.hu -, amely a helyi végvári napok bevételeit, illetve a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert 2,8 millió forintot fordítja a vár helyreállítására.
A vár felújítására egyébként több érdekes elképzelés is született, ezek közül az egyik a várat közép- és kora újkori rajzok és feljegyzések alapján építené újjá. A tervező a vár főhomlokzatát állítaná helyre teljes egészében úgy, hogy a megmaradt támpillérek közötti - mára leomlott - falat pótolná ki. A vár belső részében turistaszállót hozna létre, ami a hátsó, nem beépített rész felé nézne, így a vendégek gyönyörködhetnének a csodálatos kilátásban.

Döbrönte
A 8-as úton továbbhaladva még Ajka előtt kell lekanyarodnunk a 83-as főútra, hogy elérkezzünk a Bakony egy másik, viszonylag látványos várához, a döbröntei várhoz. Az erődítmény - kisebb jelentőségű erősség lévén - egykor az ugodi vár uradalmához tartozott és sok más bakonyi területhez hasonlóan Döbrönte környéke is kezdetben a Csák nemzetség birtoka volt. A meredek sziklacsúcson álló szabálytalan alaprajzú vár leglátványosabb része a belső várban megmaradt kétemeletes épület egyik fal, amely valószínűleg a várpalota, vagy valamilyen lakóépület volt.
Forrás: [origo]

A vár érdekessége, hogy kizárólag a déli oldalról volt könnyen megközelíthető, ezért a támadások elhárítására ezt a részt többszörös sánccal és ágyúrondellával erősítették meg - olvasható a Várak.hu portálon. Néhány lőrés még ma is látható, a külső vár többi része ugyanakkor elpusztult. A vár történetében a Himfyek játszottak meghatározó szerepet, több alkalommal is e családnak adományozta az éppen trónon lévő király.
Döbrönte a dunántúli várak 1555-ös összeírásakor még épségben állt, de a török támadások idején nem tartozott a végvári rendszerhez. Pontos történetéről nem maradtak fenn írásos emlékek, sorsa ismeretlen, vélhetően egy kisebb török támadás során pusztulhatott el.



A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/utazas/20080801-vartura-a-balaton-eszaki-partjan-csesznek-csobanc

Látnivalók a Balaton körül

A lubickoláshoz még talán korán van, de a magyar tenger szerencsére nem csak hatalmas víztükrével csábítja az arra kirándulókat. A természetjáróktól kezdve a borbarátokig mindenkinek tartogat valami csemegét.

Kéklő víztükör, lankás, szőlőskertekkel díszített dombok, évmilliók óta szunnyadó vulkánok, sűrű erdők és illatos mezők világa várja a „magyar tenger” látogatóit. A tó ezerarcú világában – nemre és korra való tekintet nélkül – mindenki megtalálja a kikapcsolódást ígérő úti célját, hiszen a Balaton nem csupán a strandolás szerelmeseire számít, a természetjáróktól kezdve a borbarátokig mindenki számára tartogat valami csemegét.
1. Egy cseppnyi Afrika a Balaton partján

Nem hagyható említés nélkül a település helyi kuriózuma sem, a dr. Nagy Endre Afrika-kutató nevéhez fűződő, szafariparkkal körülvett Afrika-múzeum. A patinás kúriában berendezett múzeumában az egykori orvos tanzániai eredetű gyűjteménye, vadásztrófeák, afrikai törzsek kultikus tárgyai, népi faragások, használati eszközök kaptak helyet, betekintést engedve egy távoli világ kultúrájába. A múzeum fő vonzereje az épület környékén létesült szafariparkban rejlik. A kis parkban afrikai állatokban – teve, kafferbivaly és zebra – gyönyörködhetünk, de megtalálhatók itt hazánk jellegzetes állatai is. A gyermekeket pónilovaglás és játszótér várja.

Cím: Balatonederics, Vajda major, Kültelek 11.
Telefonszám: 87/466-105
Nyitva: április 1-jétől október 31-ig: 9–17.00
Megközelítés: Balatonederics a 71-es úton vagy vasúton a Balatonszentgyörgy–Tapolca-vonalon közelíthető meg. Autóval Edericsről Keszthely felé a 71-es úton, a Zala megye tábla előtt kell bemenni a parkolóba.
További információ »
2. Elvarázsolt örökzöldek a Folly-arborétumban

Valóban elvarázsolva érezheti magát az, aki ellátogat a Folly-arborétum öt hektáron elterülő faritkaság-gyűjteményének otthont adó parkjába. Az Ábrahám-hegy nyugati oldalában található hatalmas élőfa-gyűjtemény látványa magával ragadó, nem csoda, hogy oly sokan keresik fel ezt a még háborítatlan paradicsomot.
A park „lakóit” zömében örökzöldek alkotják. A lélegzetelállító látványhoz a karcsú ciprusok, az egzotikus ágrendszerű hamvaszöld atlanti cédrusok, a mamutfenyők, a jegenyefenyők, a messziről illatozó pikkely- és tűlevelű borókák vagy a varázslatos alakú hamisciprusok mind-mind hozzájárulnak. S mindehhez egy olyan csodálatos panoráma társul, amit nehéz lenne mással összehasonlítani. A fák lombjai közül kitekintve láthatjuk a megcsillanó Balatont, észak felől az Ábrahám-hegy, nyugatról a Badacsony vonulatait vehetjük szemügyre, tiszta időben pedig a tó túloldalán elterülő Fonyód ikerhegyei is feltűnnek előttünk a varázslatos kertből. Az arborétum magántulajdon, de 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gondoskodása alá tartozik.
7+1 látnivaló a Balaton körül


Cím: Badacsonyörs, Arborétum u. 5.
Nyitva tartás: április 1. – október 31., keddtől vasárnapig: 9.00–18.00, hétfő szünnap
Belépődíj: felnőtt - 500 Ft, gyerek - 300 Ft
Bővebben »
3. Hegyestű – Geológiai bemutatóhely

Ha kíváncsiak vagyunk egy lenyűgöző látványt nyújtó geológiai képződményre, akkor vegyük az irányt a Tapolca–Zánka-műúton Monoszló felé. Az itt található természeti érdekesség kimondottan természetjáróknak való csemege, hiszen ide leginkább gyalogosan vagy kerékpárral juthatunk fel.

A településről már jól látszik a szőlőhegy fölé 337 méterre magasodó, félig elbányászott Hegyestű. A magasba törő bányafal kőoszlopai hazánkban egyedülállóak, de Európában is csak kevés hasonló található. A Hegyestű vulkáni kúpjának oldalában, a régi bányaudvarban természetvédelmi, geológiai és bányászattörténeti bemutató várja az érdeklődőket. A csúcsra vivő egykori bányaút hangulatos, cseres-gyertyános erdőben kanyarog felfelé. A bányán átvezető turistaútra ma már csak belépővel lehet bejutni, ezért cserébe azonban csodaszép kilátóhelyet, szabadtéren elhelyezett tájékoztatót, információs táblákat, fedett pihenőhelyet, egy apró büfét, az egykori kőbányászatról szóló fotókiállítást s végül, de nem utolsósorban egy igazi geológiai múzeumot kapunk.
7+1 látnivaló a Balaton körül


Megközelítés: a bemutatóhelyet könnyedén megközelíthetjük gépkocsival is a 71-es útról Zánkán keresztül, vagy Monoszló, illetve Köveskál felől, s a hegyen parkolóhelyet is találunk.
Cím: Monoszló, Hegyestű
Nyitva tartás: egész évben 9.00 – sötétedésig
Bővebb infó: www.monoszlo.hu »
4. Szent György-hegyi „bazaltorgonák”

A Balaton-felvidék jó részét a vulkánosság „szülte”. A hegyek bazaltsapkáinak oldalában a kiömlő láva (a Hegyestűhöz hasonlóan) oszloposan szilárdult meg, ezek egyik legszebb példája a Szent György-hegy bazaltorgonája. A híres bazaltorgona mellett haladó, csaknem 4 km hosszú, önmagába visszatérő tanösvény a hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket, de a másfél óra alatt bejárható körúton megismerhető a terület védett állatvilága is.

A 414 m magas csúcson lévő tájékoztató tábla segít beazonosítani az innen látható Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék tanúhegyeit. Az orgonasípok módjára sorakozó kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. A hegy tetejéről belátható az egész medence, ami gyönyörű látványt nyújt az oda túrázóknak.
Cím: Tapolca, Szent György-hegy
5. Szigligeti vár

A Balaton egyik gyöngyszeme a kialudt vulkánok kúpjától, a zamatos borokat adó domboldalaktól, susogó nádasoktól és a hullámzó tó vizétől határolt szigligeti Várhegy, sziklás csúcsán az egykori középkori várral. A Várhegy csúcsát koronázó, helyreállított 13. századi erődítményből gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre és a hegy lábánál elterülő tóra.
7+1 látnivaló a Balaton körül


Cím: Szigliget, Kisfaludy u. 26.
Nyitva tartás: március 1. – október 30., hétfő–vasárnap: 9.00–18.00
Ha kigyönyörködtük magunkat a lenyűgöző panorámában, akkor tegyünk egy sétát a félsziget belsejében is. A vár alatt lépcsős elrendezésben, félkörívben húzódnak az Ófalu nádtetős házai, kanyarognak girbegurba utcácskái. Itt találhatjuk az írók alkotóházaként működő egykori Esterházy-kastélyt, melynek 12 holdas parkja védett arborétum.
6. Kalandtúra a Csodabogyós-barlangban

Hazánk hetedik, a Dunántúl harmadik leghosszabb barlangja Balatonederics közelében található. A Keszthelyi-hegység keleti peremén található Csodabogyós-barlang három kilométeres hosszúságával és dunántúli viszonylatban páratlan cseppkőgazdagságával hazánk egyik legújabb természeti kincse.

A fokozottan védett barlang a bejárata mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlangtúra élménydús kikapcsolódást ígér mindazoknak, akik érdeklődnek a barlang létrejöttének története iránt, és szeretnének bepillantani ebbe a gyönyörű és különleges föld alatti világba. A vállalkozó szelleműek kizárólag szakképzett túravezetők kíséretével induló felfedezőtúrán vehetnek részt, s két lehetőség közül választhatnak: az alaptúra résztvevői mintegy másfél-két órát, míg az extrém túrára vállalkozók csaknem négy órát töltenek majd a cseppkövek birodalmában.

Néhány tudnivaló a barlangtúráról:
A barlangban akadnak olyan szakaszok, ahol nem lehet felegyenesedve járni, néhol csupán négykézláb vagy éppen hason csúszva lehet csak haladni. A tájékozódáshoz, illetve a nagyobb termek és barlangi képződmények megtekintéséhez a nemzeti park biztosítja a speciális felszerelést (barlangászoverallt, fejlámpát és védősisakot). Megfelelő lábbeliről (régi/rossz bakancs vagy gumicsizma) ne felejtsünk el gondoskodni!

A barlangot nem lehet gépjárművel megközelíteni. A bázisépület és a barlang bejárata közötti távolságot gyalog kell megtenni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében.

Megközelítés: személygépkocsival érkezők a 71-es főútról letérve egészen a bázisépületig el tudnak menni, ahol parkolóhely is várja az autósokat.
Nyitva tartás: barlangi kalandtúrák egész évben, naponta indulnak (előzetes bejelentkezés alapján)
További információ, részletek a barlang honlapján »

7. Barátlakások Tihanyban

Tihany nevének említése során két dolog biztosan eszünkbe ötlik: a bencés apátság égbe törő tornyaival, no meg a legendás tihanyi echó. Kétségtelen, hogy az apátság Tihany s egyben az egész Balaton környékének talán legismertebb műemléke, de e helyütt most mégsem erről teszünk említést.

Most ugyanis a szinte egyedülálló, Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben megmaradt középkori remetetelepét – más néven barátlakásokat – keressük fel. Az Óvár keleti oldalán húsz méter magas bazalttufa sziklába vájt barlangok sorakoznak, ezek az ún. barátlakások. Az ortodox görög szertartású remeték a XI–XIV. század között készítették el sziklafalba vájt celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket. A cellacsoportokból ma már csak három barátlakás látható, a többit az 1952. évi sziklaomlás betemette. Ezzel együtt is ez a telep Közép-Európa egyetlen fennmaradt remetetelepe, mely szabadon látogatható.
Cím: Tihany, Óvár-hegy
+ 1 tipp: Babamúzeum, Tihany

Ha már úgyis Tihanyban járunk, ne hagyjuk ki a Babamúzeumot sem, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babákat, aprólékos gondossággal felszerelt babaszobákat, konyhákat, egyedi eszközöket, játékokat láthatunk. Az 1997-ben megnyílt magángyűjtemény anyaga gyereknek, felnőttnek egyaránt érdekes látnivalót ígér.
7+1 látnivaló a Balaton körül

Cím: Tihany, Visszhang u. 4.

Tihany

Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme. Vonzereje elsosorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.
A Balaton - Közép- Európa legnagyobb sekély vizu tava - tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelott. Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erok évmilliókkal ezelott alakították ki, amelyrol napjainkban a két óriási méretu kalderra tanúskodik.

LÁTNIVALÓK

Bencés Apátság barokk temploma
Lécs Ágoston apát irányításával megépített barokk templom belso berendezését Sebastian Stuhlhof faszobrász és mubútorasztalos készítette 1754-1779 között.
A berendezések és a fából faragott aranyozott szobrok a közép-európai barokk muvészet kiváló alkotásai.
Bencés Apátság barokk temploma Tihany
Ezeket méltón egészítik ki az 1889-90-ben végzett restaurálás során Lotz Károly, Székely Bertalan, Deák-Ébner Lajos által festett mennyezeti faliképek. A templombelso felújítása 1996-ban fejezodött be.

Bencés Apátsági Múzeum
A múzeum a templommal egyidoben épült rendházban kapott helyet. A négyszögletes egyemeletes épülettömb a templom déli falához csatlakozik, az épületszárnyak négyzetes alakú belso udvart zárnak körül. A rendházban lakott Magyarország utolsó uralkodója Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mikor az antant hatalom 1921. október 26-31. között az apátság épületébe internálta, mielott Madeira szigetére számuzték. Az épületben ismét szerzetes közösség él. Az új kiállítóterem, melybe a templomon keresztül juthat a látogató, idoszaki kiállításoknak ad helyet.

András kriptája
I.András király által, 1055-ben - a monostor alapításával egyidejuleg - épített háromhajós román csarnokkripta az egyetlen korabeli épségben fennmaradt magyarországi királyi temetkezohely. A kriptában nyugszik az 1060-ban elhunyt király.
Tihany - András kriptája
A népi építészet emlékei
Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élonek mondható. A vár, ill. az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzoen szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. Gyakran egy telken több egyszoba-konyhás zsellérházat is építettek. A házakban jellemzoen középen volt a füstös konyha - a füst a kémény nélküli házteton és az ajtón távozott - amit a 19. században felváltott a szabadkéményes, füstelvezetésu konyha. A konyha mellett volt egy szoba, a másik oldalon a kamra, pajta és istálló. A konyhában kemencével, a szobában ún. szemes cserépkályhával fűtöttek. A házak fala sövényfonású tapasztott fal, fehérre meszelve és sárba rakott jellegzetes szürke színu tihanyi bazalttufa kofal, fedele nád. Bútorzata több korosztályt kiszolgáló keményfából készült. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható a Pisky sétányon az ún. parasztgazda háza, és a hálászcéh
háza,  a Batthyány J. utca végén a fazekasház, a többi védett ház ma is lakott vagy egyéb turisztikai célokat szolgál.

Református templom, harangláb
A református templom 1793-ban épült, egyszeru téglalap alaprajzú építmény, ettol nyugatra emelkedik a négy fehér pilléren álló zsindellyel fedett, ma is használt harangláb.
Református templom, harangláb Tihany

Babamúzeum
Visszhang u. 4.

Skanzen, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Pisky Sétány 12.

Tapolca

Tapolca, természeti érdekességei, kultúrtörténeti hagyományai és műemlékei miatt igen látogatott hely. Környéke elsőrangú kirándulóvidék. Tapolcáról könnyen elérhetők a Tapolcai-medence legszebb bazalthegyei, elsősorban a Szent György-hegy (6 km) és a Csobánc (4 km).
Északnyugati irányban Sümeg 18 km, dél felé Szigliget mindössze 12 km.
A nyári rendezvényeknek egyedülálló helyszíne a mediterrán hangulatú Tóparton felállított Víziszínpad, ahol évek óta színvonalas nyáresti zenei események zajlanak.

Tapolca szallas.eu
Évről-évre ismétlődő elemei a rendezvénysorozatnak a Dr. Papp Pál, majd Csermák József Emlékverseny, a Tapolcai Pörköltfőző Verseny, a Kenyérszentelés, a katonai tiszteletadással és díszsortűzzel színesített ünnepélyes zászlófelvonás, a Cigány és Német Nemzetiségi Nap, a nagysikerű utcabál, valamint a Testvér- és Partnervárosi Találkozó.
Meghatározó szerepük van a városban működő kulturális egyesületeknek, művészeti csoportoknak is. A teljesség igénye nélkül kiemelkedő, a város hírnevét messze vivő csoportok a következők:
Tapolca zenekar
Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar, Kinizsi Táncegyüttes és Kulturális Egyesület, Batsányi Táncegyüttes, Tapolcai Musical Színpad, Tapolcai Kamarakórus, Batsányi Kórus, és a középkori zenét játszó Musica Buffa.

LÁTNIVALÓK

Tavasbarlang
Telefonszám: 87/412-579
Tapolca, Kisfaludy Sándor utca 3.

A Közép-Európában egyedülálló látványosság, a Tavasbarlang, a város szívében található.
Tapolca természeti ritkaságát, 1902-ben kútásás során fedezték fel, majd tíz évvel később a látogatók előtt is megnyitották.
Tapolca - Tavasbarlang
A karsztvíz által kialakított háromszintű barlangrendszer alsó termeit és a felső járatok egy részét 19 Celsius-fokos víz borítja. Ezt a mintegy 300 méteres szakaszt csónakkal lehet körbejárni. A változó mélységű, tiszta vízben jól láthatók az alsó termekbe vezető lejáratok is. A szarmata mészkőben kialakult barlang különös érdekességét a benne levő tavak nyújtják, melyek zöldes színű vízén - néhány évnyi szünet után - 1998-tól újra lehet csónakázni.
A barlang különleges klímájának gyógyhatását régóta ismerik. A viszonylag állandó, 14-16 Celsius-fokos hőmérséklet, a közel 100 %-os relatív páratartalom és a rendkívül tiszta levegő az allergiás, asztmás és egyéb légzőszervi megbetegedésben nyújt segítséget.

Római katolikus templom
Román stílusban készült a XIII. század elején. Turul ispán építtette egy korábbi, XI-XII. századi templom helyén. A XV. században gótikussá alakították, 1757-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök barokk stílusban bővítette. Ekkor készült a torony, és a hajó boltozata. A gótikus szentély külső falán XV. századi freskó maradványai láthatók.

Bauxitbányászati gyűjtemény
A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat hozta létre, amely a templom mellett álló  1872-ben épült zárdában látható.

Romkert
A templom dombon, a római katolikus templom körül található. Konzervált állapotban látható a római birtok központ épületeinek maradványai, s Turul ispánnak a római falakra ráépített udvarházának romjai. Az utóbbit a karthauziak a XV. század második felében fákkal megerősített kastéllyá alakították át, az ásatások a templom és az iskola között tárták fel a maradványokat.

Plébánia épülete
Az általános iskola is középkori eredetű, ez utóbbihoz kapcsolódik az ún. kántorház amely Tapolca legrégebbi, több évszázados iskolája volt, ma a Városi Múzeum otthona

Malom-tó
A  városka legkedvesebb helye. Itt erednek a település névadó forrásai, amelyeket talán már a rómaiak is tóvá duzzasztottak, hogy malmot hajtsanak vele. Sétánya mentén áll Batsányi János szobra, Segesdy György alkotása (1960). A költő szülőháza a róla elnevezett, szomszédos utca 12-es számú háza helyén volt.
Tapolca Malom-tó

Szent Antal Bormúzeum
Bortörténettel, a borospince kialakulásával és a környék szőlőtermesztésének hagyományaival ismerkedhetünk meg, mindezt borkóstolással egybekötve.

Keszthely

Keszthely
Nagyításhoz kattintson a képre!
 
Keszthely
Keszthely városát a Nyugat-balatoni Régióban találjuk, amely sajátos helyet foglal el Magyarország térképén, hiszen fontos desztináció mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára. Keszthelynek a középkorban két központja volt, a mai Fő tér és a kastély környéke, a látnivalók többsége ma is e két helyen és az őket összekötő sétálóutcában láthatók. A városnézést - mind oly sok esetben - itt is kezdjük a Fő téren.

Keszthelynek a középkorban két központja volt, a mai Fő tér és a kastély környéke, a látnivalók többsége ma is e két helyen és az őket összekötő sétálóutcában láthatók. A városnézést - mind oly sok esetben - itt is kezdjük a Fő téren.

 

LÁTNIVALÓK



Városháza

A Városháza épülete ad otthont a Polgármesteri Hivatalnak. A ház alapjai 18. századiak, mai formájában copf stílusú.
A Fő téren álló városháza 1769-ben, késő barokk stílusban Hofstädter Kristóf tervei alapján, megyei szállásháznak épült, majd keleti irányban bővítve, copf stílusban építették át. Mai funkcióját az 1930-as években, a postapalota felépülését követően nyerte el; a közelmúltban teljesen felújították.
A városnézést kezdjük a Fő téren. Itt található a Városháza , benne a Polgármesteri Hivatal, amelynek alapjai 18. századiak, mai formájában copf stílusú. A városháza 1769-ben épült, eredetileg Megyeházának, copf stílusban. Később két épületszárnnyal bővítik, s 1865-től 1897-ig a Georgikon mezőgazdasági tanintézetének ad otthont. Később a Főpostának, majd a Balatoni Múzeumnak is helyet adott. 1931-ben előbb a posta, majd 1935-ben a múzeum is kiköltözik. 1935-óta a Városháza épülete, amit 1985-ben újabb épületszárnyakkal bővítettek.

Cím:
Keszthely, Fő tér 1.

Gótikus plébániatemplom

Az eredeti ferences templom 1386-ban épült gótikus stílusban a fenékpusztai erőd köveiből. A török időkben várrá alakították át, majd a ferencesek barokk stílusban újították fel. Szentélyében balra Festetics Kristóf fekete márvány síremléke, a másik oldalon Laczkfy István nádornak vörösmárvány sírfedele látható. Tornya 1878-ban épült. A templom érdekessége az 1974-ben feltárt XV. századi reneszánsz freskó, mely sok látogatót vonz.
A város főterén láthatjuk a gótikus plébánia templomot, mely már 1386-ban létezett. A templom a ferencesek számára épült, szentélyén gyönyörű gótikus festményeket láthatunk. Az idők során a templom pusztulni kezdett, így a török idők után barokk stílusban állították helyre. A templom neogótikus tornyát 1880-ban építették.
A plébániatemplom a keszthelyi főtéren található. Ez Keszthely legrégebbi épülete. Az eredeti ferences templom 1386-ban épült gótikus stílusban a fenékpusztai erőd köveiből. A török idejében várként is funkcionált, sosem vették be. Később a ferencesek barokk stílusban újították fel. Szentélyében balra Festetics Kristóf fekete márvány síremléke, a másik oldalon Laczkfy István nádornak vörösmárvány sírfedele látható. Tornya 1878-ban épült.




A templom érdekessége a főhalyó mennyezetén található, 1974-ben feltárt XV. századi reneszánsz freskó, amely hazánk legnagyobb gótikus freskótöredéke és sok látogatót vonz.

Cím:
Keszthely, Fő tér
Festetics kastély

A sétáló utca folytatása a Kastély utca, amely a Festetics kastély főbejáratához vezet. Valaha itt éltek az uradalom alkalmazottai. Az utca képét ezek a paraszt barokk épületek határozzák meg. Ebbe a miliőbe jól illeszkedik az 5. szám udvarán kialakított Párizsi udvar.

A Festetics kastélyt 1745-ben kezdték építeni, mai formáját 1884 és 1887 között nyerte el. A 101 helyiséges épület ma múzeum és konferencia központ. Legértékesebb helyisége az 1799-1801 között épült könyvtárterem, amelynek bútorzata eredeti, könyvállománya 86 000 kötet.

16 terem mutatja be a 18-19. századi főúri életmódot, de itt tekinthetők meg a Magyar nemzeti Múzeum legszebb díszfegyverei és a híres Windischgraetz trófea-gyűjtemény is. A tükörterem az idegenforgalmi szezonban naponta ad otthont koncerteknek.A kastély bejárata előtt látható a család leghíresebb tagjának Festetics Györgynek (1755-1819) a szobra. Az eredetileg 42 hektáros park természetvédelmi terület, francia kertből és számos faritkaságot tartalmazó angolparkból áll.

A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, törökmogyoró, orgonák, feketefenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A kastély szobrokkal díszített nyugati homlokzatával szemben két szökőkutat is magába foglaló francia kertben gyönyörködhetünk, amely mögött tíz hektáros angolpark húzódik. A sétányok a park ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad.

A XVIII. - XIX. századi főúri életformát bemutató állandó kiállítás 18 termet foglal magába, látható többek között Festetics Kristóf egész alakos fába faragott reliefje, valamint fiának, az ugyancsak jogász Pálnak a több mint 2000 márvány darabkából összerakott Itáliában készített mozaikképe is. A számtalan romantikus festmény, barokk bútor és különleges tárgy - kínai, japán és meisseni vázák - mellett itt található Magyarország legnagyobb, és egyetlen épen maradt magánkönyvtára. A több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetes könyvtár neoklasszicista stílusú bútorzata 200 éves; Rómában készített márvány szobrok díszítik, köztük Diananak, a vadászat mitológiai istennőjének gyönyörű szobra. De látható itt 1808-ban készült földgömb, 200 éves hársfából készült csillár, sőt az 1797-ben épített 33 m hosszú Phönix nevű gálya eredeti tervrajza is.

A kuwaiti Rajab Tareq múzeum anyaga a Marokkótól Indiáig elterülő iszlám világ művészetét mutatja be. Ezüst és arany ékszerek, aprólékos művészettel kivarrt ruhák, drágakövekkel díszített övek, nyakláncok, fejdíszek is láthatók itt, az ezüstözött hüvelyű díszes tőrök, vázák, kancsók és főleg a régi, kézzel írott, díszített könyvek valamint a csodás épületekről készített fényképek mellett. De láthatók itt a Korán, régi perzsa kézírásos példányai, képekkel díszített meséskönyv, török mintás kézimunkák, amulettek, talizmánok, egyiptomi rézkovács tálak és áttört edények is.
Helikon emlékmű

A Fő térről indul a Balaton partra vezető Erzsébet királyné útja, amelynek villái a 20. század elején épültek. Vele határos a város legnagyobb zöldfelülete a Helikon park. Itt található az 1817-1819 között megrendezett Helikon Ünnepségek emlékére emelt Helikon emlékmű, amely a város egyik jelképévé vált.

FÜRDŐKULTÚRA



A város három stranddal várja a fürdőzni, napozni vágyókat: Városi, Helikon és a Libás strand.

Városi strand

Az első vízre épített fürdőház 1864-ben készült. Az első kerek fürdőszigetet az 1880-as években építették, amit 1893-ban díszes bejárattal két szigetből álló fürdővé bővítettek. Felújítás helyett 1960-ban fém- és betonlemezből új szigetfürdőt építettek. Az elmúlt években, több ütemben az eredeti faszerkezetet állították helyre. A mai Városi strand helyén még a 20. század elején is nádas, és bérelhető csónakok kikötője volt.

Helikon strand

Az I. világháborút követően a megnövekedett vendégforgalmat a szigetfürdő már nem tudta fogadni, ezért a partot rendezték és 1927-ben megnyílt az új strand, amit az elmúlt évtizedben tovább bővítettek. A déli szabad strandot már a 20. század elejétől kezdődően egyre több fürdőző kereste fel. Az 1930-as években tovább nőtt a forgalma. A szabad strand helyén az ’50-es évektől fokozatosan épült ki a Helikon strand.

Libás strand

A zámori városrészhez közel található a Libás szabadstrand. Közvetlen közelében 2004-ben került átadásra a keszthelyi Phoenix vitorláskikötő. Esténként funky, latin és progressive zene szórakoztatja a strandra látogatókat.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



A Balaton part hagyományos rendezvénye a májusban zajló Balaton Fesztivál és a július végi borutca, a Balaton környéki borok kulturális műsorokkal fűszerezett bemutatója.

KULTÚRA



Balatoni Múzeum

A Balatoni Múzeum állandó kiállításain a Balaton kialakulásáról, állat- és növényvilágáról, a halászat és a hajózás történetéről, a balatoni fürdőéletről és a környék ásatásairól láthatnak tárgyi emlékeket. Termeiben évente 4-5 történeti és képzőművészeti időszaki kiállítás is megtekinthető.

Helikon Kastélymúzeum (Festetics-kastély)

A város kulturális rangját leghíresebb birtokosai, a Festeticsek teremtették meg. XVIII. századi kastélyuk fő látnivalója a Kastélymúzeum és a Hintómúzeum. Az épületben rangos koncertek, mesterkurzusok nyújtanak élményt a komolyzene kedvelőinek. 7,2 hektáros angol stílusú parkját növényritkaságok díszítik. Állandó kiállításai: a főúri életforma, 1100 év fegyverei, 4 földrész trófeái, ritkaságok.

Népviseletes Babamúzeum - Panoptikum - Csigaparlament

Európa legnagyobb babamúzeuma. A Panoptikumban 40 híres ember életnagyságú figurája tekinthető meg, korabeli öltözékben. A Csiga Parlament 4.5 millió darab, 28 millió éves pannon-tengeri csigából készült óriásmakett.

Marcipán Múzeum és Cukrászda

A családias hangulatú cukrászdában a különleges marcipándesszertekből is széles a választék. A cukrászda mögötti Marcipán Múzeumban mintegy 100, marcipánból készített díszmunka látható.
A Marcipán Múzeum és Cukrászda Keszthelyen, a Festetics Kastély közvetlen közelében, a Kastély tornyával szemben lévő mellékutcában található. A szép épület első felét a családias hangulatu cukrászda foglaja el, ahol saját készítésű könnyű, tejszínes tortákat, házias süteményeket kínálunk vendégeinknek, de lehet itt kapni kávé és fagylaltspecialitásokat, marcipán desszerteket,és figurákat, széles választékban.

A cukrászda mögött van a Marcipán Múzeum, amely egy állandó cukrászati kiállítás, ahol 50 m2-en 20 vitrinben mintegy 100 marcipánból készített díszmunka található, amelyek itt készültek, főként a cégtulajdonos, Simonfai Jenő, és felesége, Ágnes művei.

Cím:
Keszthely, Katona József utca 19.
Telefon: 83/319-322


Georgikon Majormúzeum

A Georikon épületének szomszédságában épült ki folyamatosan az oktatást szolgáló majorság. A nagy magtár 1817 és 1825 között készült el. A létesítményeket a II. világháborút követően nagyon elhanyagolták. Az épületegyüttes az 1971-ben létrehozott Georgikon Majormúzeumnak köszönheti felújítását, amelyben ma több érdekes kiállítás várja a látogatókat.

Rádió és Televízió Múzeum

Magyarországon egyedülálló kiállítás. A látogatók egy helyen tekinthetik meg a régi rádiókat, lemezjátszókat, zeneszekrényeket, magnókat és a hazai televíziózás és tv-készülék gyártás legősibb darabjait.

Balaton Kongresszusi Központ és Színház

Évente 100 - 120 színházi előadás zajlik az épületben. Az intézményben és annak közreműködésével zajló kulturális események, fesztiválok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a „Balaton Fővárosa” levédett cím mellé, Keszthely „ A Kultúra Magyar Városa 2006” kitüntető elismerést is elnyerte.

Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház

Az intézményt 1952-ben alapították. Ekkor meghatározott feladatát, miszerint a lakosság önművelődési és szórakozási igényeit kell kielégítenie, jól látta el. Az intézmény gazdája a Helikoni rendezvénysorozatoknak, szervezője a Zalai Borcégér Fesztiválnak, 2001-től a Keszthelyi Nyári Színház szervezője.